A Pilis Print Kiadó gondozásában látott napvilágot a Világokon át – barangolás a metafizika birodalmában c. könyv. A 2007 márciusában megjelent könyv teljes terjedelmében tartalmazza a sorozat 12 fimjének szövegváltozatát, sőt, számos megszólaló átdolgozta, kibővítette a filmben elhangzottakat, így tartalmilag gazdagított gondolatmeneteket olvashat az elmélyülést igénylő olvasó.

A kötetet a filmekben szereplő közreműködők fényképes biográfiái egészítik ki. A könyv terjedelme 350 oldal. Ára: 3400Ft. Kapható a könyvesbolthálózatokban.

Megrendelhető kedvezményes, 2700Ft-os áron: zeleipal@gmail.com

 

 

 

A könyv ajánlása: „Hamvas Béla emlékének”. A kötet végén megtalálható Hamvas Béla eddig megjelent írásainak jegyzéke.

Előszavában Lőrincz Gabriella a filmsorozat létrejöttének benső mozgatórugóiról, fázisairól is ír, s egyben rövid összefoglalását adja a tárgyalandó témaköröknek.

 

Előszó

 

A „Világokon át” című, tizenkét részes televíziós sorozat szövegváltozatát tartja kézben az olvasó. S bár egy könyv általában önmagáért helytáll, ez alkalommal fontos hangsúlyozni, hogy e kötet alapját azok az ötven perces filmek képezik, amelyek a Magyar Televízió számára 1999 és 2006 között készültek el.
Ezek után érthető talán, ha a bevezetésre szánt gondolataimat elsősorban a filmsorozatra, és csak kisebb mértékben a könyvre vonatkozóan foglalom össze.

Ez a - műfajára nézve legkifejezőbben talán a „filmesszé” fogalmával leírható - sorozat tulajdonképpen a spirituális ismeretterjesztés és metafizikai problémafelvetés feladatát vállalta magára, ha nem is a teljesség, de az elmélyültség igényével.
Olyan gondolkodásbeli, világszemléleti alternatívák felvázolását végzi el, melyek alapjaikban ősi kultúrkörök tudáskincséből táplálkoznak, de amelyek a tudomány kísérletező, nyughatatlan szellemének olykor merész hipotéziseivel egészülnek ki. Az „összefüggések tudományáról” van szó, amely meglátja a világ jelenségeiben az analógiás megfeleléseket, összetartozásokat, a materiális tényezők mellett a szellemi valóságok létezését, s az Ember-Föld-Univerzum hármas látóhatárának egybefüggő kapcsolatát.

Egy ilyen sorozat — témáinak súlya és mélysége okán, avagy a közreműködők rangos névsora alapján, netán „hiánypótló”-nak mondott, szokatlan hangvétele folytán — sokak kíváncsiságát, érdeklődését váltotta ki úgy ismerőseim, mint a nézők köréből. Visszatérő kérdésüket, — áruljam el, mi indított arra, hogy elkészítsem a sorozatot, — mindig túl személyesnek, sőt intimnek éreztem ahhoz, hogy érdemi, igaz választ adhassak rájuk.
Most – nem tudván kikerülni a „megvallás” pillanatát, - Dante szavait idézhetném válaszul: „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, mivel az igazi utat nem lelém.” Vagy Keresztes Szent János híres kifejezését kölcsönvéve: „a lélek sötét éjszakája” borult rám egy időben. Mindkét idézetben ott áll fenyegetően a szó: „sötét”. A világosság hiánya, a tisztánlátás nélkülözése, a tudatlanság sötétje — amiben akkoriban toporogtam. „Egy csepp a kárhozatból”- ahogy Hamvas Béla mondja.
Hogy mi váltotta ki, ma már lényegtelen. A tanulsága, az üzenete a fontos. Mert szerencsésnek érzem magam, sőt, egyfajta kegyelem élvezőjének, amiért átélhettem e benső krízist. E tapasztalat kilátástalansága nyitotta fel a szemem, hozta el a felismerést: ha ez létezhet, ha ez valóság – legalábbis számomra, - akkor a földi törvényszerűségek értelmében az ellenkezőjének is léteznie kell! Lennie kell egy másik valóságnak, ami a széles látóhatár, a szellemi látás és tudás, a remény valósága! El kell indulnom ezen a felfedező úton – fogalmazódott meg bennem az elhatározás.
Ezzel a fordulóponttal, - a legelső lépéssel, amit mindenkinek önerőből kell megtennie, - kezdetét vette egy lázas, mindenre nyitott korszak, amelyben elementáris erővel tört fel belőlem a megismerés utáni vágy, a világ, az élet, s benne önmagam, - az ember, mint olyan - megértésének a vágya.
S ahogy ma már tudatában vagyok annak, hogy bármilyen célunk teljesülése csak a legmélyebb lelki szükségletünkként átélt vágyakból fakadhat, úgy kezdtem el - akkor öntudatlanul - a megvalósítások folyamatát, a megteremtések mágikus műveleteit előkészíteni.

Először segítőket „teremtettem”, akik kihúztak a pácból, kimozdítottak a konkrét, aktuális mélypontomról. Majd az olvasás, tanulás, ismerkedés, gyakorlás világát teremtettem magam köré. Belépve ebbe a birodalomba, úgy éreztem, minden eddiginél tágasabb világba érkeztem. A transzcendens gondolathoz, a spirituális törvényszerűségekhez, a metafizikai dimenziókhoz képest minden, addig elém került szellemi áramlat – a művészet varázslatos világát kivéve – szegényesnek és korlátozottnak tűnt…

Mikor évekkel később megfogalmazódott bennem, hogy „összegyűjtött kincseimet” - méltó megjelenítésben - egy filmsorozat formájában, az érdeklődő nézői körhöz is eljuttassam, folytatódott, - ha nem is mindig egyenletesen és akadálytalanul, - a megvalósulás csodája. A kitűzött cél „jótékony angyalokat” vonzott be törekvéseim erőterébe, néhány elkötelezett televíziós kolléga személyében.Mindez azonban kevés lett volna mindazon avatott és hiteles személyiségek, tanítók, tudósok és művészek közreműködése nélkül, akiken keresztül érvényesen szólalhatott meg a filmsorozat – és most már a könyv – gerincét is adó egyetemes gondolati rendszer.

Minden egyes előadónak személyes hálával tartozom azért, hogy önzetlenül és nagyvonalúan áldozott idejéből, energiájából, és osztotta meg velünk, tanítványokkal – sokszor kivételesnek számító – tudását. Mindannyian értő és érzékeny módon hozzák közelünkbe önnön létezésünk olyan végső kérdéseit, melyek emberi mivoltunk számára megoldandó életfeladatot jelentenek.

Ennek jegyében olvashatják majd Hankiss Elemér gondolatait az idővel harcoló ember útkereséséről, az élet érző, sebezhető jellegéről, a szabadság és determináció dilemmájáról. Jankovics Marcell jelképszakértő-rajzfilmrendező meglátásait a világ kettősségeiről, a dualitás ellentétpárjairól, László Ervin professzor elemzéseit az anyag rejtelmeiről, valamint a racionális és intuitív gondolkodásmód szükséges egyensúlyáról.

Sári László kelet-kutató az ősi keleti és a mai nyugati életeszmény különbségeit, Daubner Béla pszichiáter a lélek ellentmondásait, s a módosult tudatállapotok, illetve a jóga mentálisan fejlesztő funkcióját mutatja be.

Grandpierre Attila csillagász a pusztán materialisztikus szemlélet beszűkítő hatásáról beszél, Szepes Mária írónő pedig az ideák világának mindennapi, teremtő szerepére mutat rá. Müller Péter író a változásokhoz való viszonyulásunkhoz ad támpontokat, de szól a szenvedélyek átalakításának, s a tudatos életvezetésnek a művészetéről is, ugyanúgy, mint a Ji King ősi, kínai sorselemző rendszer mai, segítő szerepéről. Popper Péter valláspszichológus a szorító döntéshelyzetekben való helytállást, és a pszichés tartás fontosságát emeli ki. Domján László a vágyak két arcát, pusztító és teremtő erejét hasonlítja össze, míg Bagdy Emőke pszichológus ugyanezek lélektani megoldásairól beszél. Bakos Attila filozófus gondolatai a planetáris tudat mibenlétéről szólnak, Dr. Czeizel Endre genetikus pedig a sors és a gének kapcsolatát vizsgálja.

Vásáry Tamás karmester a művészetek felemelő, transzcendáló képességéről vall, csakúgy, mint Pap Gábor művészettörténész, aki a művészi ihlet rejtélyes eredetét kutatja. Makovecz Imre építész a tér és hely spirituális vonatkozásait hozza közelebb, Tarr Bence kultúrantropológus a mítoszok üzenetét közvetíti számunkra, míg Kazanlár Emil festőművész a Tarot-kártya szakrális világába vezet el. Héjjas István kutatómérnök a távol-keleti filozófiák és a modern tudomány hasonlóságairól fejti ki meglátásait, Rácz Géza fiozófus pedig a sorsalakítás és a „karma” összefüggéseit taglalja. Tasi István kultúrantropológus a lélek fogalmának hindu értelmezését adja

Paulinyi Tamás para-kutatótól a tudat mindent átható jelenségéről, az aura mibenlétéről olvashatunk, és olyan újfogalmakra nyílhatunk meg általa, mint „morfogenetikus, vagy pszi-mező”. Váradi Tibor a szellemtudományok szemszögéből, Lednyiczky Gábor pedig biofizikai aspektusból közelíti meg az emberi elme adottságait és távlatait.

Dr. Tóth Tibor informatikus professzor az ősrobbanáselmélet és az evolúcióelmélet hiányosságairól fejti ki nézeteit, nyitott szellemiségű orvosok pedig – Dr. Simoncsics Péter és Dr. Gelléri Júlia - a homeopátia, az akupunktúra és a biológiai energia elméleti hátterét ismertetik.

Mireisz László filozófus, buddhista oktató egyaránt állást foglal úgy az őselemek, őstörvények témájában, az önismereti utak, valamint a félreértett asztrológia rehabilitációjának tárgyában, mint az eszmetörténeti korszakok bemutatásában.

Dúl Antal teológus pedig, - aki csaknem minden téma felkért hozzászólója, - Hamvas Béla látásmódjának hiteles tolmácsolásával visz új szempontokat választott tárgyunk elemzésébe.

S itt kell szólnom röviden a film és a könyv műfajának eltérő adottságairól és lehetőségeiről. A mozgókép sajátosságai természetesen komplex élménnyé gyúrják össze mindazt, ami ugyan külön-külön is hatásos lehet, de együttesen megsokszorozódott erőt képvisel. A gondolatok eredetisége, az „értelem fénye” intellektusunk számára szolgáltat örömforrást, a képi és zenei illusztrációk pedig érzékeinkre gyakorolnak hatást. A tekintet, a hanglejtés, az előadásmód dinamikája intenzívebbé teszik az átadott tanítások üzenetét, és maradandó emlékké válhatnak.

A könyv mindebből legfőképpen az intellektuális, fogalmi-logikai-tartalmi ívet képes érzékeltetni. Ám azt annál inkább! Azok számára, akik következetesen kívánnak elmélyülni az adott témában, - s nem pusztán impressziót nyerni az elfutó képsorok és elillanó mondatok változékonysága révén, - kedvezőbb forma a bármikor újra fellapozható írott szó, a gondolati struktúrákat alaposabban bemutató könyv.

Előadóink között akadtak, akik részben átdolgozták, kiegészítették a filmben elhangzottakat, mások változatlanul hagyták korábbi eszmefuttatásuk tartalmát és stílusát. Mindkettőnek vannak előnyei – úgy gondolom. A gazdagított mondanivaló az egyik oldalon, az élőbeszéd spontán elevensége a másik oldalon. könyvszerkezet tagoltsága abból adódik, hogy a – tizenkét fejezeten belül, - a műsorvezetői összekötő szövegek és a narrátor által előadott bevezető „filmetűdök” írott változatai – utóbbiak szabadverses formában – szintén bekerültek a könyvbe.

Kívánom az olvasónak, hogy forgassa olyan lelki-szellemi izgalommal és szeretettel ezt a könyvet, mint amivel magamnak is megadatott részt venni benne.

2007. február 3.

Lőrincz Gabriella
szerkesztő-műsorvezető

 

 

A könyv tartozéka még a szerkesztő Köszönetnyilvánítása mindazoknak, akik szellemi útján segítették, illetve, akik a filmsorozat és a könyv elkészítéséhez támogatásukat adták.

 

 

Köszönetnyilvánítás

 

Köszönettel tartozom mindazoknak, akik szellemi fejlődésem irányítói, illetve tanácsadói voltak :

Dr. Varju Márta kineziológusnak, aki az indító segítséget és ösztönzést adta,

Oroszi Mihály reiki mesternek, akitől a finomenergiák bizonyosságának élményét kaptam,

Joó Árpád karmesternek, spirituális tanítónak, aki a kabbalista meditáció és a hindu asztrológia titkaiba avatott be,

Sághy Enikő önismereti terapeutának, értékes szempontjaiért,

Egedi Kovács Melinda médiumnak, a filmsorozattal kapcsolatos üzenetek közvetítéséért,

Paulinyi Tamásnak, a Szintézis Szabadegyetem igazgatójának, konzultánsomnak, a sorozat koncepciójának kidolgozásához nyújtott meghatározó segítségéért, és nagyvonalú emberi hozzáállásáért,

és Dúl Antal teológusnak, Hamvas Béla jogutódjának, konzultánsomnak, akitől eddigi utam során a legnagyobb horderejű szellemi és emberi tanításokat kaptam.

Külön köszönet illeti azokat a televíziós kollégáimat, akik a döntő pillanatokban előre mozdították a filmsorozat ügyét:


Császár Nagy László, aki rábeszélt a „semmiből valamit létrehozás” lépésének megtételére.

Assay H. Péter, aki a kezdeti, szakmai nehézségeken segített át, és később is támogatóm volt.

Péterffy András, aki feltétlen bizalmával tisztelt meg, és szorgalmazta, illetve vállalta a filmek műsorrendbe állítását.

Sugár Ágnes, aki hozzásegített a sorozat – kényszerszünetek utáni – folytatásához, az újrakezdéshez.

Gyenes Károly, aki baráti bíztatásával és gesztusaival mellettem állt.

 

A könyv megjelentetésének gondolatáért és végigviteléért Zelei Pálnak tartozom köszönettel .

 

S végül, de nem utolsó sorban köszönöm férjemnek, Dr. Kenyeres Jánosnak, töretlen emberi és gyakorlati támogatását, amely nélkül törekvéseim nem válhattak volna valóra.

 

Lőrincz Gabriella

 

á Vissza a főoldalra		Vetítések â