• Menü
  • Kezdő oldal
  • Műsorról
  • Témakörök
  • Közreműködők
  • DVD
  • Könyv
  • Vetítések
  • Alkotók
  • Hírek
  • Visszhang
  • Kapcsolat / Barátok
  • Letöltés
  • Extra

Paulinyi Tamás : Író, pszi-kutató.
1990-ig elsősorban keramikus művészként, illetve más művészeti ágakban dolgozott.

1989-ben kísérleti laboratóriumot hoztott létre, ahol a telepátia témakörében kutat. 1995-ben a TV47-es csatornán szerkesztő-műsorvezetőként dolgozott, a parajelenségeket és a természetgyógyászatot bemutató műsorában. Ugyanitt a Népjóléti Minisztérium támogatásával egy tízrészes drogfelvilágosító műsort is szerkesztett és vezetett. 1996-tól a Civil Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. 1996-ban „ Fény Hangjai” címmel megjelent első verseskötete.

1994 óta az Elixír Magazin állandó szerzője, 1997-től a Természetgyógyász Magazin szakértője, 2001 óta a Szintézis irodalmi, filozófiai lap főszerkesztője, ill. 2002-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének is tagja lett.

Több ezoterikus és parapszichológiai fesztivál szervezésében is részt vett. 1999-ben ”Természetgyógyászatért” díjjal tüntették ki. Közreműködik a Budapest Klub Oktatási-Média- és Kutatási csoportjában.

1997-től az integrált megismerés oktatására létrehozott, Szepes Mária és prof. László Ervin fővédnökségével működő SZINTÉZIS Szabadegyetem igazgatója és előadója, a Szintézis Egyesület elnöke, vezetője az iskola dobcsoportjainak, illetve a Szintézis Pszi Labornak. Emellett kutatási és szépirodalmi munkáin dolgozik.
Sorozatunk egyik szakértőjeként és visszatérő közreműködőjeként az aura (1.rész), a téridő (4.rész), a morfogenetikus mezőelmélet (5.rész), és a módosult tudatállapotok témájához szólt hozzá (9.rész).

Müller Péter : Szellemi szabadfoglalkozású, író, dramaturg.

1955-től a Madách Színház dramaturgja, a hazai ezoterikus irodalom egyik reprezentánsa. Fiatalkori halálközeli élménye alakította művészi és emberi irányultságát. A Kígyó és kereszt című művével nyitotta meg tudatosan spirituális könyveinek sorát, melyből - egyebek mellett - a Jóskönyv emelkedik ki nagy sikerével. További fontos művei: Boldogság, Benső mosoly, Lomb és gyökér, Szeretetkönyv.
Rendszeresen ad elő többek között a Mesterkurzuson és a Szintézis Szabadegyetemen.

Kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjének arany fokozatával, 1998-ban pedig József Attila díjat kapott. Alkotói díjai és ösztöndíjai között szerepel az 1979-ben neki ítélt Magyar Filmkritikusok díja, illetve 1997-ben a „Lugosi” című drámájáért kapott Onasszisz díj.

Sorozatunkban szólt az idő problémájáról, (4.rész), az érzelmek természetéről (6.rész), a tudatos élet lehetőségéről (7.rész), a művészetekről (10.rész) és a Ji King-ről (12.rész)

Mireisz László : Filozófus, buddhista teológus.

A magyarországi buddhizmus meghatározó alakja.
A Kőrösi Csoma Sándor Buddhológiai Intézetben – amelynek később tanszékvezető tanára lett – 1982-ben szentelték pappá. 1982-85-ig egyedül élt elvonulásban, majd 1985-88-ig közösségi elvonulásban a Bükkben.

1993-tól a keleti tanítások és a magyar hagyomány ötvözéséből született "javas" út kidolgozását és a Javaskönyv összeállítását végezte, 1999-től a Tan Kapuja Buddhista Egyház vezetője, valamint a Szintézis Szabadegyetem előadója. Írói, zenei és egyéb munkái mellett előadásokat és tanfolyamokat tart az Ájurvédikus gyógyászat, a Taoizmus, a Hermetika és általában az Orákulum-rendszerek körében, a keleti tanítások és gyakorlatok átültetése és népszerűsítése, ill. a keleti és a nyugati létszemlélet közeledése érdekében. Munkájának lényegi elemei közé tartozik a buddhista tanok átadása elméleti és gyakorlati szinten.

Több könyv szerzője: - A semmi virágai. Válogatás a középkori buddhista irodalomból. Fordítás. - Javaskönyv. - A Taoizmus és a Változások könyve. - A Változások könyve örök igazságai. - Jógama. - Pogány mítosz: A magyar vallás. - A Taoizmus és a Ji King.

Sorozatunkban hallhatjuk őt az őselemek (3.rész), az eszmetörténet, (5.rész), az önismereti utak (7.rész) és az asztrológia (12.rész) témakörében.

Szepes Mária : Írónő, a transzcendens témájú szépirodalom és ismeretterjesztés nagyasszonya.

1908-ban, a Monarchia idejében született Budapesten. Az 1940-es évek második felében a „Vörös oroszlán”c. - a reinkarnációs elméletre alapozó – nagyregényével hívta fel magára a figyelmet, amely azóta világsiker lett. A köztiszteletben álló írónő újkori reneszánsza a 90-es évek elejétől indult, amikor hazai sikere kiteljesedhetett.
Elhivatottsága és írói termékenysége magas kora ellenére is töretlen.

Spirituális érzékenysége hatalmas életműben nyilvánult meg. A gyermekkönyvek és a fantasztikus irodalom alkotásai után mindmáig születnek versei és regényei, amelyek közül sokat több, mint egy tucat nyelvre lefordítottak. Az írónő a Szintézis Szabadegyetem alapító fővédnöke. Az elmúlt években a Magyar Köztársaság Középkereszt érdemrendjével tüntették ki.

Sorozatunkat kétszer tisztelte meg okfejtésével, az anyag-idea kapcsolatról, ill. a polaritás témaköreiben. (1.-2. rész)

Prof. Dr. László Ervin : Filozófus.

Pályáját rendkívül fiatalon zongoraművészként kezdte, már tizennégyévesen megkapta a Zeneakadémia művészdiplomáját. A negyvenes években Amerikába költözött, majd a hatvanas évek közepéig híres zongoraművészként járta a világot. Ekkor már a filozófia területén is kiemelkedő munkát végzett a legnagyobb európai és amerikai egyetemek vendégprofesszoraként és rendes tanáraként. A hetvenes évek elején a Princeton Egyetemen képviselt rendszerfilozófiai elmélete mérföldkővé vált, majd az ENSZ egyik fő intézetének az igazgatója lett és megjelent a „Célok az emberiség számára” című alapműve is.

A nyolcvanas években Olaszországba vonult vissza, hogy elméleti munkáinak szentelje idejét. A tudat és valóság új kapcsolatait meghatározó PSZI-mező elmélet megalkotása mellett, az emberiség globális társadalmi problémáival foglalkozva a harmadik évezred új szemléleti módjait dolgozta ki, bevezetve a planetáris tudatosság fogalmát. Ez az általa alapított nemzetközi Budapest Klub vezérelve is. Több mint hatvan könyvvel a háta mögött a SZINTÉZIS Szabadegyetem tudományos fővédnöke, a Budapest Klub elnöke, a Római Klub tagja, és az UNESCO tudományos igazgatójának főtanácsadója. László Ervin professzort béke Nobel Díjra is jelölték.

Sorozatunkban az anyag-energia témakör kapcsán az intuitív, átfogó gondolkodás szükségességéről beszél (1.rész) , pszi-mező elméletét pedig az 5. részben ismertettük.

Dr. Héjjas István : Kutatómérnök, feltaláló.

A Miskolci Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. Végzett mérnökként a Villamos Automatika Intézethez került, ahol elektronikával és automatizálással foglalkozott. A Budapesti Műszaki Egyetemen irányítástechnikai szakmérnöki oklevelet és doktori fokozatot is szerzett.

A Műszeripari Kutató Intézetnél lézeres méréstechnikai és spektrofotometriai kutatási-fejlesztési projekteket vezetett. E témakörökben több szabadalmazott találmány is fűződik a nevéhez.

Évtizedek óta behatóan foglalkozik az ókori távol-keleti vallásokkal és filozófiákkal, és ezek, valamint a modern tudományos felfedezések közötti hasonlóságokkal, párhuzamos gondolatokkal. E témakörben is több könyve és írása jelent meg, mint pl. Illúzió vagy valóság?, Buddha és a részecskegyorsító. Nyugdíjazása óta főiskolai docensként előadásokat tart számítógép-technikai ismeretekből, valamint a filozófia tantárgy keretében az ókori hindu és kínai vallási bölcseletekről.

Sorozatunkban az anyag-energia kérdéskörhöz, (1.rész) illetve az őstörvények témájához szólt hozzá a tudományt spiritualitással átható látásmódjával (3.rész).

Dr. Gelléri Julianna : Homeopata orvos.
1980-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános karán.

Fül-orr-gégész, foniáter szakorvos lett, majd öt évet töltött Afrikában. A 80-as években olvasott először a homeopátiáról. Amint Magyarországon erről a témáról tanulni lehetett, azonnal elkezdte, majd vizsgázott francia grémium előtt, valamint a SOTE-n, illetve tanfolyamot végzett Németországban. A homeopátiát 1995 óta használja a gyógyításban a maga, és a segítségért hozzá fordulók örömére. Meggyőződése, hogy olyan igazi gyógyító rendszerre lelt, mely folyamatosan fejlődik, és szinte csodákra képes. A homeopátiát a gyógyítás művészeteként látja és láttatja másokkal is.

Sorozatunkban az anyag-energia-információ témájához szólt hozzá a homeopátia szemszögéből (1.rész).

Prof. Dr. Tóth Tibor : Informatikus, a műszaki tudomány doktora.

A Miskolci Egyetem Informatikai Intézetének igazgató professzora, tanszékvezetője.

A természettudományok és a hit határterületén felmerülő kérdések fordították érdeklődését az evolúcióelmélet tudományos alapú kritikája felé. Több száz cikket, monográfiát dolgozott fel e témakörben, és egyetemeken, főiskolákon és egyéb intézményekben számos világnézeti jellegű előadást tartott.

A Magyar Tudomány 1998/5. számában megjelent „Tudomány, Hit, Világmagyarázat” című cikke külföldön is feltűnést keltett, és áttörte azt falat, amely korábban minden, nem materialista megközelítést mérlegelés nélküli elutasításra ítélt. A dolgozat megjelenését két nemzetközi tekintélyű magyar tudós, Heller Ágnes és Vámos Tibor akadémikusok támogatása tette lehetővé, elismerve az intelligens teremtés alternatívájának létjogosultságát. Nagyszabású könyve azonos címmel jelent meg.

Sorozatunkban szólt a polaritás informatikai vonatkozásairól, (2.rész) az ősrobbanáselmélet hiányosságairól, (3.rész) és az evolúcióelmélet kérdőjeleiről (5.rész).

Dr. Daubner Béla :Pszichiáter, pszichoterapeuta.

Aktívan részt vett a 70-es években újrainduló pszichoterápiás mozgalomban. Aktív hipnotizőrként hipnoterápiás képzést szervezett 1979-től.

1980-ban alapító tagja volt a Magyar Pszichiátriai Társaságnak. 1996-ban a Magyar Pszichodráma Egyesület pszichodráma kiképzővé nyilvánította, majd 2002-ben megkapta a pszichodráma szupervízori minősítést. 1996-ban NLP-master címet kapott. 1992 őszétől ambuláns magánorvosi pszichoterápiás gyakorlatot folytat, pszichodrámát, integratív hipnoterápiát, asszertív viselkedést, pszichopatológiát és fejlődéslélektant oktat. Tanított a SOTE és a DOTE képzésein is.

16 éves korában ismerkedett meg a jógával. Jelenleg a Satyananda Yoga Akadémián tanul. Tanulmányozta az Ayurvédát Indiában és megszerezte az ayurvéda orvosi fokozatot.

„A tudatalatti nehezen járható ösvényén” címmel kétkötetes műve jelent meg.

Sorozatunkban a polaritás törvényének pszichológiai vetületéről, (2.rész) és a módosult tudatállapotokról, illetve a jógáról fejtette ki nézeteit (9 rész).

Jankovics Marcell : Rajzfilmrendező, kultúrtörténész.

A Pannónia Filmvállalatnál 1965-ben rendezőnek nevezték ki. 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanít animációt. 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd 1996-tól kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. 1997-től a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA minősítésű egyetemi magántanára lett.

Balázs Béla-díjat 1974-ben kapott, Oscar-díjra 1975-ben jelölték a Sisyphus c. munkájáért. Arany Pálma díjat kapott a Küzdők c. filmjéért, valamint Kossuth-díjat, Ifjúsági Díjat, Életfa-díjat és Érdemes Művész díjat is. A „Minden idők legjobb rajzfilmje” díját (Los Angeles) a Fehérlófia c. filmjéért kapta 1988-ban. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 1998-ban kapta meg.

Filmjei: Ének a csodaszarvasról, Fehérlófia, Kacor király, Küzdők, Sisyphus, János vitéz, Hídavatás , Tendenciar , Gusztáv, a társas lény, Jónás és a cet

Könyvei: Ahol a madár se jár, A fa mitológiája, Jelkép-kalendárium, Mély a múltnak kútja, A Nap könyve.

Sorozatunkban a polaritás elvét a néprajz, a kultúrantropológia szemszögéből világította meg (2. rész).

Dr. Simoncsics Péter : Orvos, akupunktőr.

1969-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd a Péterffy Sándor utcai kórház általános sebészeti osztályára került, ahol tíz évig dolgozott. A III. számú Sebészeti Klinikán, majd 1982-től 1988-ig a Kun utcai Kórház Plasztikai -és égéssebészeti osztályán ismerkedett a szakma különböző területeivel. Általános és plasztikai sebészeti szakvizsgát tett.

1972-ben kezdett foglalkozni a hagyományos kínai orvoslás elméletével és gyakorlatával. 1975 és '78 között azért vállalt sebészeti munkát Algériában, hogy a Francia Akupunktúrás Társasággal kapcsolatba kerülhessen és elvégezhesse annak 3 éves tanfolyamát. Az ő javaslatukra 1984-ben Sri Lankán, a Nemzetközi Akupunktúrás Klinikára kapott ösztöndíjat.

1988-tól 1996-ig a Nyírő Gyula Kórházban vezette a Természetgyógyászati Szakambulanciát, azóta ilyen jellegű magánrendelésen dolgozik. A hagyományos kínai orvoslásról eddig 4 könyve jelent meg. A természetgyógyászat legkülönbözőbb területein bel-és külföldön végezte és tartotta tanfolyamait, publikált cikkeket, és tartott előadásokat.

Sorozatunkban a polaritás kínai szimbóluma, a jin-jang elvre épülő akupunktúra módszeréről és filozófiájáról beszélt (3.rész).

Makovecz Imre :Építész.
1959-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen,

1969 és 1999 között az alábbi kitüntetéseket, díjakat és tagságokat kapta: Ybl Miklós-díj, Ifjúsági Díj, Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja, SZOT-díj, Kossuth-díj, A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja, Dundee-i Egyetem díszdoktora, A Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség Díja, Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme, A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja, Corvin lánc kitüntetettje, Príma Primissima Díj, Steindl Imre Díj.

Sorozatunkban a tér és a hely fogalmairól beszélt (4. rész).

Grandpierre Attila : Csillagász, asztrofizikus.

A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktor (1977, Eötvös Lóránd Tudományegyetem), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia). A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, több nemzetközi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.

A Vágtázó Halottkémek és a Vágtázó Csodaszarvas zenekarok alapító-énekese. 7 CD-jük jelent meg, a „Tiszta Forrás” 2006-ban.

Könyvei: A Mindenség Őrjítő Varázsa, Emeletes Mesehajó, verses-novellás kötetek; Az Élő Világegyetem Könyve, Életünk és a Mindenséget átható rend, A lélek halhatatlansága, Karácsony, Grandpierre K. Endrével közös könyve az Atilla és a hunok. A szkíta-hun-magyar folytonosság .

Sorozatunkban az élet eredetével, mibenlétével foglalkozó részben fejtette ki gondolatait (5.rész).

Tasi István : Kulturális antropológus, Krisna tudatú szerzetes.

Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK magyar- antropológia szakán végezte. Kutatási területei az összehasonlító vallásfilozófia; a modern tudomány kulturális hatásai.

1993-ban nyert beavatást az ősi indiai vaisnava (Visnu-, Krisna-hívő) tanítványi láncolatba Isvara Krisna dász néven. 1996 óta e vallás avatott lelkésze is. A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége kommunikációs irodájának munkatársa, az Értelmes Tervezettség Mozgalom egyesületi elnöke. A Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolán védikus filozófiát oktat, időszakosan előad más iskolákban, például a Szintézis szabadegyetemen is. Ezenkívül a „Szkepszis”, a tudományos kételyek lapjának szerkesztője, a Tattva című folyóirat állandó munkatársa.

Megjelent könyvei: Kereszténység és vaisnavizmus. Ahol megáll a tudomány.
A természet IQ-ja.

Sorozatunkban a lélek természetéről beszélt (6.rész)

Sári László :Kelet-kutató.

Magyar-tibeti szakon végzett az ELTÉ-n, kutatási területe a buddhista filozófia és a tibeti irodalom, elsősorban a tibeti vers. Publikációiban a nyugati és a keleti gondolkodás határait, a különböző logikai rendszerek jellemzőit hasonlítja össze. Magyarul először az ő munkáiból ismerhette meg az olvasóközönség Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma (1883-1706) költészetét és a tibeti népköltészetet.

1975 óta tudományos ismeretterjesztő műsorokat szerkeszt a Magyar Rádióban. 1992-től a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségének vezető szerkesztője. Műsorai (A Kelet kapujában, Keleti Társalgó) a Távol-Kelet irodalmait mutatják be a szélesebb közönségnek.

A fenti témákban több félévet adott elő az ELTÉ-n, előadásokat tartott az Iparművészeti Egyetem filozófiai tanszékén, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola filozófiai tanszékén, kommunikációt tanít az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskolán. Az Írás Könyvkiadó ügyvezetője, a Kelet Kiadó irodalmi vezetője.

Könyvei: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában, A Himalája arca, Beszélgetések a Kelet kapujában, Az ifjú Lin-csi vándorlásai.

Sorozatunkban a tudatos élet témaköréhez az ősi keleti életformák felidézésével járult hozzá (7.rész).

Bakos Attila : Író, filozófus.

Több mint húsz éve kutatja a magyar őshagyomány közel-keleti és óind kapcsolatait. Idővel – Kőrösi Csoma Sándor lépte nyomát kutatva –, arra a meggyőződésre jutott, hogy a formai, történelmi kutatáson túl az átélhető, megvalósítható lelki hagyomány tartalmi feltárása, ha lehet még fontosabb. E két cél – a világi és spirituális – elérése érdekében védikus vaisnava-brahmin tanulmányokat folytatott.

1998-tól kezdve a történelmi Magyarország egész területén előadásokat tart a magyar őstörténet és a védikus, brahmanikus hagyomány vonatkozásairól. 2004-ben A Duna Evangéliuma címmel kötete jelent meg.

Sorozatunkban a planetáris tudatosság gondolatkörét fejti ki (7.rész).

Bagdy Emőke : Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervízor.

A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora, egyetemi tanár. Munkássága a klinikai és mentálhigiéniai pszichológia területén összpontosul. A relaxációs módszerek és „pszichofitness” jeles hazai képviselője, pszichoterápiás módszerek terén a meditációs, imaginációs és a pszichoszomatikusan orientált „DREAM” (dinamikus rövidterápiás, álom és képi folyamatokkal dolgozó) terápiát kiképző terapeutája, praxisban is dolgozik. Kutatási területei: párkapcsolati dinamika (viszonyelemzés), a hivatásszemélyiség gondozása-fejlesztése, stresszkezelő módszerek fejlesztése.

Sorozatunkban a vágyak, szenvedélyek természetéről, átminősítésük módjairól beszélt (8.rész).

Tarr Bence László : Filozófus, kultúrantropológus.
Az ELTE BTK-n végzett filozófia és kulturális antropológia szakon, ill. a Tan Kapuja Buddhista Főiskola vallásbölcseleti szakirányán, majd angol üzleti szaknyelvtanári diplomát szerzett a University of Cambridge és az LCCI képzési keretein belül.

Indiában és Indonéziában a Ladakh-i kultúrát, illetve a Celebesz-i toradzsákat tanulmányozta, míg itthon a multinacionális nagyvállalatok vállalati kultúráját vizsgálta, elsősorban a kultúraváltás, változásmenedzsment oldaláról. Számos buddhista elvonuláson vett részt. Buddhista menedéket vett és bódhiszattva fogadalmat tett.

Hét évig oktatott a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán összehasonlító vallástörténetet, kulturális antropológiát, illetve nyugati és keleti filozófiát, hermetikát, szimbológiát, de – másutt - közgazdaságtant, kereskedelmi ismereteket és informatikát is.

A Szintézis Szabadegyetemen tart előadásokat. Fotózik, gitározik, verseket és esszéket ír, az Elixir Magazin rendszeres szerzője. A szellemi önmegvalósítás témáját dolgozza fel ‘Ébredés’című könyve.

Sorozatunkban a vágyak világát a mítoszok felől vizsgálta, (8.rész), illetve az ezoterikus tudományokról beszélt (12.rész)

Domján László : Agykontroll-oktató.

1977-ben fejezte be az orvosi egyetemet. Először belgyógyász, majd reumatológus lett, később pedig az orvostudomány kandidátusa.

1989-ban magánkiadásban jelentette meg José Silva és Philip Miele Agykontroll című könyvét, ami Vitray Tamás televízióműsora révén országszerte ismert művé vált. 1990 óta oktatja munkatársaival az agykontroll elnevezésű, négynapos stresszkezelő és elmefejlesztő kurzust, ami ma már pedagógusok és egészségügyi szakdolgozók számára is akkreditált. Számos könyv és egyéb kiadvány megszületésében és kiadásában vállal szerepet.

Világnézetét – amit alapvetően befolyásolt dr. Michael Newton és Eckhart Tolle munkáinak megismerése – így foglalja össze: „Az univerzum – minden fizikai és érzelmi fájdalom ellenére – a lelki fejlődés védett és támogatott országútja.”

Sorozatunkban a bennünk élő vágyak kezeléséhez ad támpontokat (8.rész).

Lednyiczky Gábor : Bioinformatikus, biofizikus.

Párizsban és Münchenben természetgyógyászati és TCM tanulmányokat (reflexológia, shiatsu, qi gong, akupunktúra) folytatott. 1985–1986 között az International Medical Association for Chinese Medicine-en – University of Munich - hagyományos kínai orvoslást (ötelemtan, akupunktúra), 1985–2003 között pedig Orvosi Qi Gong módszereket tanult Mantak Chia Mester vonalán. Fizioterápiás és biorezonancia tanulmányokat (München, Brügemann Institute) végzett. A miskolci egyetem pszichológia szakán másoddiplomát szerzett.

1981–től napjainkig természetgyógyászati tevékenységeket gyakorol, rendelőket működtet, biorezonanciás készülékeket fejleszt gyárt, valamint egyetemi oktatási programok kidolgozásában is részt vesz. Szakmai társaságok alapító, ill. elnökségi tagja, tudományos kongresszusok előadója, több külföldi egyetemen pedig rendszeresen meghívott szakmai előadó.

Bioinformatikai és alkalmazott biorezonancia-terápiás kutatásokat folytat. 1993-tól a Hippocampus Intézet ügyvezető igazgatója és tulajdonosa.

Sorozatunkban a tudat lehetőségeit taglalja tudományos nézőpontból (9.rész)

Váradi Tibor : Vallásbölcsész.

Filozófiai és vallásbölcseleti végzettségét kamatoztatva 1995 óta tartja heti rendszerességgel előadásait – öngyógyítás, természetes életmód, önismeret, filozófia és vallásbölcsészet témakörökben. Természetgyógyászati tanulmányait a vizuális diagnosztika, kineziológia, kiropraktika, masszázstechnikák, stb. területein folytatta.

Számos könyve jelent meg: vallásbölcsészeti és természetgyógyászati témakörben, illetve más írásai az evangéliumokat értelmezik hagyományos és újfajta megközelítésben. A Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai c. sorozata részletesen foglalkozik a népbetegségekkel, segítve a gyógyulás útjainak megvalósítását. Rendszeresen tart tanfolyamokat a természetes életmód és szellemtudomány témakörében, illetve életmódtáborokat vezet. Publikációi a Manifesztum című kiadványban, a Bioinfóban, az Elixír magazinban, a Zöld Újságban, az Ezo-tér magazinban stb. jelennek meg. Gyakran hívják televíziós és rádiós műsorokba.

A Napfényes Élet Alapítvány szervezésében végzi munkáját, az alapítvány adja ki és gondozza kiadványait. Kezdeményezésére az alapítvány karitatív tevékenységeket végez, hajléktalanoknak étel és ruhaosztás, erdőtakarítás és kórházlátogatás formájában.

Sorozatunkban a tudat, módosult tudat témakörében fejtette ki meglátásait (9.rész).

Pap Gábor : Művészettörténész.

Az ELTE BTK magyar–művészettörténet szakán végzett.

1963–1973 között az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztő, riporter, forgatókönyvíró, filmrendező, műsorvezető, dramaturg. Később között a Művészet c. folyóirat főszerkesztő-helyettese. 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténet főmunkatársa.

Az ország számos főiskoláján, egyetemén meghívott tanár, előadó. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.

Főbb művei: Nagy István, Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez, A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar, Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet, Jött éve csodáknak. A csillagmítoszi hagyomány élő Atillája, A képíró bölcs, Tóth Menyhért, Hazatalálás, Angyali korona, szent csillag.

Sorozatunkban a művészet őseredetéről, a Fény szerepéről, és Csontváryról foglalta össze gondolatait (10.rész).

Vásáry Tamás : Zongoraművész, karmester.

Nemzetközi hírnevét a Deutsche Grammophon-nál készített lemezeivel, valamint londoni és new york-i bemutatkozásával alapozta meg. Rendszeresen szerepelt a világ legfontosabb zenei központjaiban és fesztiváljain: Salzburg, Edinburgh, Berlin, Hollandia stb.

Ugyancsak állandó vendégként lépett fel a világ legnagyobb zenekaraival és karmestereivel.

Az 1970-es években az angliai Northern Symphonia majd 10 évig a Bournemouth Symphonietta végül a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarának Főzeneigazgatója és 2004-től Örökös Tiszteletbeli Főzeneigazgatója.

Közel hatvan CD- felvétele készült karmesterként és zongoraművészként.

Kitüntetései közt szerepelnek: Bach és Paderewski díj Londonban, Művészet és Irodalom Lovagjának Tiszti fokozata Párizsban, Kossuth-díj, Millenáris Kölcsey-díj.

A 90-es években a Zeneakadémián tartotta „A zenén túl” című nagysikerű sorozatát, amelyben pedagógiai és ismeretterjesztő hajlamai is érvényre jutottak. A televízió jóvoltából a széles közönség is élvezhette stílusát és tudását, sőt a sorozat anyaga könyv formájában is megjelent.

Sorozatunkban a művészi ihletről, és az alkotás motívációiról beszélt (10.rész).

Dr. Czeizel Endre : Orvos genetikus.

Rangos hazai és külföldi díjak, elismerések adományozottja. Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. Kidolgozta a genetikai tanácsadás ún. „magyar módszerét”, majd az 1980-as években az optimális családtervezési modellt, és szolgáltatást.

Számos nemzetközi társaság és a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke, a WHO szakértője, több Európai Uniós tudományos kutatási téma résztvevője és vezető nemzetközi folyóirat szerkesztőségi bizottságának tagja. Ismeretségét itthon főként televíziós felvilágosító és ismeretterjesztő műsorainak köszönheti. Több angol nyelvű tudományos közlemény, magyar ismeretterjesztő, és tudományos szakkönyv írója. Az utóbbi időben a géniuszság gyökereit kutatja a kivételes talentumú muzsikusok, költők és tudósok családfa-elemzése alapján.

Sorozatunkban a sors, szabadság-determináció témájához szólt hozzá genetikai nézőpontból (11.rész)

Rácz Géza : Filozófus.

Tanulmányait Budapesten folytatta, majd a Kőrösi Csoma Sándor Intézet szervezésében japán és szanszkrit nyelvet tanult. Dokumentátorként és könyvtárosként az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében, illetve a SOTE Biokémiai Intézetében dolgozott, majd 1984-től a hindu filozófiát tanulmányozza. 1988 óta a Brahma-Madhva-Gaudíja tanítványi lánc szerzetesi beavatottja.

Jelenleg a Kagylókürt c. folyóirat főszerkesztője és a PTE bölcsésztudományi karának óraadó tanára. 1986 óta részt vesz publikációs tevékenységben és szakmai közéleti fórumokon, vallásközi párbeszédben, hazánkban és a környező országokban.

Kutatási területe a hindu társadalom és filozófia sajátságai, európai és magyar párhuzamai, adaptációs kérdések, valamint indológiai szakkönyvtár és relikvia-gyűjtemény alapítása és gondozása. 1996 óta szervezője és előadója a Napkelet Bölcseleti Iskola szabadegyetemi előadássorozatának Budapesten. Indiai tanulmány- és zarándokútjain néprajzi, kulturális antropológiai, valamint összehasonlító vallás- és kultúrtörténeti kutatásokat folytat. A Hindu-Magyar Kulturális Alapítvány kurátor elnöke, a Magyar Vaishnava Hindu Misszió alapítója és titkára, a World Vaishnava Association alapító tagja.

Sorozatunkban a sorssal foglalkozó fejezetben a hindu kultúrából ismert „karma” fogalmát járja körül (11.rész).

Popper Péter : Pszichológus, kandidátus.

Az ELTÉ-n diplomázott. 1980-tól a SOTE orvospszichológiai oktatási csoportjának a vezetője, 1984-től egyetemi tanár. 1992-től-1994-ig az izraeli Bar-Ilan Egyetem vendégprofesszora Később tanít az ELTÉ-n, a Színház és Filmművészeti Főiskolán, a Rabbiképzőben, és a MÚOSZ Újságíró Iskolájában.

Fő kutatási területe a valláspszichológia és a művészi hatás pszichológiája. Különböző egyetemek és továbbképző intézmények óraadó tanára: Zsidó Egyetem, Bálint György Újságíró Iskola, Színművészeti Egyetem, Buddhista Főiskola, Szintézis Szabadegyetem és Mesterkurzus.

Sorozatunkban a sors, szabadság-determináció (11.rész) témakörében szólalt meg.

Kazanlár Ámin Emil : Festőművész, Tarot-szakértő.

Ereiben török, perzsa, német és magyar vér keveredik. Szülőföldjén, Iránban hét éves kora óta foglalkozott miniatúrafestéssel, egyik művével megnyerte egy indiai rajzverseny első díját. Ennek köszönhetően jutott be a teheráni képzőművészeti főiskola miniatúra szakára.
Kamaszkorában a kultuszminisztérium megbízásából megalapította a perzsa állami bábszínházat, a televízióban saját gyermekműsorokat vezetett, a maga írta darabokat játszotta és tervezte is azok díszleteit.

1962-ben költözött Budapestre, két évig a Bábszínházban dolgozott, majd felvették a bölcsészkar francia-spanyol szakára, ahol nyelvtanári diplomát szerzett. Később filozófiából doktorált, s a bölcsészkaron tizenegy éven át perzsa lektorként dolgozott. Hat évig a Parlament alkalmazásában állt francia, spanyol, angol, perzsa tolmácsként, de használta az olasz, holland, német, portugál, és örmény nyelvet is.

Az Iráni nagykövetség is foglalkoztatta. 1990 óta szabadúszó, az ezoterikus festészettel és a Tarot művelésével, tanításával foglalkozik. Országh Lilitől 11 éven keresztül tanult európai festészetet. 1984-ben kezdte el festeni „ökumenikus” Tarot kártyasorozatát. A munka 10 évig tartott, és a világ számos országába eljutott.

Sorozatunkban az orákulum rendszereket bemutató részben a Tarot világába avatja be a nézőt (12.rész).